Bali összegezve:

• Eltöltött napok száma: 11 és fél
• Meglátogatott templomok: 3
• Paloták: 2
• Vízesések: 1
• Tengerpartok: 3
• 1 túra
• Rizsföldek: 1 híres, több ismeretlen
• 1 vad vízi evezés
• Snorkelling: 2 nap
• Tengeri teknősök száma, amiket 1 méterről láttunk: 2 (!)

Jasri beach - hinták a parton

Egyik kiemelt célom volt ez a tengerpart, már jó előre kinéztem és elterveztem, hogy az egyik napot ott fogjuk tölteni. Azonban a sofőrünk kedvesen felvilágosított, hogy mehetünk ugyan, nagyon szívesen elvisz, de fürdésre ne számítsunk. 
Charlie Csokigyára mellett - ahol amúgy finom, de nem túl nagy szám a csoki -, a tengertől pár méterre, a pálmafák között három remek kis hinta van felakasztva. Háttérben tehenek és a hullámok, idilli környezet.

Pura Besakih - The mother temple

A Pura Besakih az indonéz hinduk anyatemploma, ahonnan minden évben világszerte érkeznek a vallás követői egy-egy ünnepségre. A templom hét szintből áll, ahol nem csak hindu, hanem más vallás követőinek is lehetősége van imádkoznak az arra kijelölt helyen.
Miután kifizette az ember a 15 000-et fejenként, valószínűleg meggyőznek, hogy idegenvezető nélkül nem mehetsz be a templom területére. Utólag olvastam utána, hogy valószínűleg ez egyáltalán nem igaz, vezető nélkül is bejárható a templom. Az információ hiányában mi egy három ujjú, ferde bokájú öregemberrel kezdtük meg utunkat a hindu templomba. Az öregnek olyan angol kiejtése volt, hogy komoly koncentrálással is csupán a negyedét fogtam fel a mondandójának.
Sarong viselete kötelező végig.

A templomegyüttes legszebb része rögtön a látogatók szeme elé tárul miután átverekedtük magunkat az esernyőket és a 22 nyelven képeslapokat áruló kislányok hordáin.


A fenti képen látható lépcsősor mindkét oldalán szobrok állnak. Az egyik oldal szobrai a Rámájanát, míg a másik a Mahábhárata történetéből valóak.

Tukad Cepung vízesés

Izland óta nagy szerelmeim a vízesések, legalábbis azóta tudatosan keresem őket. Bali híres a dzsungelben megbúvó vízeséseiről, ezért a keleti végén keresgéltem egy Candidasahoz viszonylag közel található, egyszerűen megközelíthetőt. Általában ezeket a látványosságokat csak hosszú túrák során lehet megközelíteni, de sem időnk, sem energiánk nem volt ilyesmire.

A Tukad Cepung több szempontból is tökéletes választásnak bizonyult. A vízeséshez vezető út remekül ki van táblázva, az út kiépítve, mégis kellőképpen elrejtve a nyilvánosság elől. A bejáratnál - mert az is van neki! - illik adományt fizetni. 
Utána kb. 20 percnyi séta vár a látogatóra, pár tucat nagyméretű lépcső, sárból épített hatalmas lépcsők és egy kis mászás.

Másszunk le a patak szintjére a kőbe vájt lépcső utánzatokon, és onnan kövessük a vizet, sétáljunk egy sziklák mellett,  gázoljunk bele a vízbe, hogy aztán a célnál bukkanjunk ki.

Az izlandi Gljúfurárfoss vízesés trópusi verziója, amikor besüt a napfény, egyszerűen lélegzetelállító a látvány. Mindenképpen megéri!

Tirta Empul, a szent víz palotája

Belépő 15000/fő - a kötelező sarong jár a jegyhez.

A legfőbb problémám a templommal, hogy elturistásodott. Nagyon szép, de a szent forráshoz sorban állnak az emberek, turisták és hívők egyaránt, s egyértelműen zavarjuk az imádkozókat. Rossz nézni, ahogy a hívők igyekeznek valamiféle intim szentségben elmerülni, miközben tucatjával tolják a képük elé a fényképezőgépeket. Egyetlen egy képem van az itt töltött időről.

A templom a szokásos gyönyörű stílusban épült, részletes kőszobrok, virágok, színes textil. A templomból kivezető út pedig egy gazdag választékú piacon vezet, ahol ha vásárlás nélkül akarunk végigsétálni, igazán erősnek kell lennünk.